Egy magyar család élete Belgiumban

Balgamagyar

Belga építkezés

2017. 03. 20 - Hétfő

2017. március 20. - Műszaki

Régi elképzelésem igyekszem a mai bejegyzésben megvalósítani ami biciklizés közben jutott eszembe. Kicsit megmutatom a belga építkezési szokásokat, persze szigorúan az én szemszögemből. Amikor ide költöztünk egy-két dolog azonnal szembetűnő volt, ami más mint amit Magyarországon megszoktunk. Ezeket szeretném most bemutatni, hozzátéve, hogy nem akarok általánosítani, hiszen én csak a környező településeket érzékelem, főleg a flamand területeket.

Amikor első ízben látogattunk az országba, míg M az állásinterjún produkálta magát én elindultam felderíteni a környezetet, ahol majd várhatóan élnünk kel. A nagyvárost láttuk érkezéskor, hiszen a szálláshelyünk egy antwerpeni szállodában volt, így elsősorban a vidéket akartam megnézni. Már ekkor két jellemző dolgot figyeltem meg. Az egyik, hogy itt a Magyarországon szokásos kis falucska, ami egy-két utcából, az utcák mentén jó nagy telkekre épített, tágas udvarokkal, elő- és oldalkertekkel körülvett házakkal, nem létezik. Bármerre mentem, és megyek ma is, csak városias jellegű, sűrűn beépített településekkel találkozom, amelyek sokszor úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy épp csak egy tábla jelzi, ha például Boomból Schelle-be ér az ember. A másik a házak egyformasága. Minden ház egyformán tégla burkolattal épül, elenyésző kivétellel. A régiek egységesen vörös színnel, az újabb épületeken már vátozatosabb színvilággal, de tégla mindenhol. Nem tudom miért így építkeznek, de az itt töltött idő tapasztalatai alapján arra gondolok, hogy mivel nagyon nedves, esős a klíma, és szél is gyakorta fúj, ez a homlokzat kialakítás lehet az ami legjobban ellenáll a természet által gerjesztett eróziónak.

Tehát a települések sűrűn lakottak, az épületek szorosan egymás mellé épülnek, csak a gazdagabb területeken látni olyat, hogy a házak nem érnek össze. A vidék pedig gyakorlatilag szétszórt gazdaságokat jelent, ami hasonlóan néz ki mint a magyar tanya szerkezet, azzal a különbséggel, hogy ezek az épületek inkább udvarházaknak nevezhetőek, egyáltalán nem a kunsági vályogból épült tanyaházakra kell gondolni. A városi jelleget prezentálja a mi főutcánk is.img01.jpg

Több helyen is megfigyeltem, hogy míg az utcafronton ilyen zártsorú építkezés folyik, addig a házak mögött mégis tágas terek maradnak. Itt például a főutca bal oldali házsora mögött vagyok, és látható milyen nagy kertek hevernek itt parlagon. A háttérben az egyik keresztutca katonás sorban épített házai látszanak, tulajdonképpen ezekhez tartoznak a kertek.img02.jpg

Az új házaknak sokszor a meglévő épületek elbontásával csinálnak helyet, mint látszik az alábbi képen. Ide még nem kezdték meg az építkezést.img03.jpgEzen a másik telken viszont tavaly óta épül egy társasház.img04.jpgAmi most így néz ki.img05.jpgAz előbbi képen jól megfigyelhető, hogy igyekeznek energia tudatosan építkezni, ezért a külső teherhordó falszerkezetek elé PUR-hab szigetelést helyeznek, és ezt burkolják le a dísztégla falazattal. A mi házunk (mármint az amiben itt kinn élünk) is így készült annyi különbséggel, hogy fém fegyverzetű szendvicspanellel oldották meg a szigetelést. Ez ugyanaz az anyag, amiből odahaza például bevásárló központokat, raktár csarnokokat építenek. Esetünkben tökéletes faraday kalickaként működik, így gsm térerő csak az ablakoknál van.

Ez is egy érdekes megoldás. Gondosan vigyáznak arra, hogy ne dőlhessen ki az amúgy jó állapotú szomszédos épületek fala.img09.jpg

Gondosság egyéb tekintetben is jellemzi az itteni építőipart. Egy tavalyi képemen jól látszik az ami a fentebb is megfigyelhető. A járda térburkolatát nagy fémlemezekkel takarják le, így a nagy gépek úgy tudnak mozogni rajta, hogy nem süllyed meg.img10.jpgHa már így belementem a technikai részletekbe, mutatok egy műszaki megoldást a közmű csatlakozásokra. Tervezőként gyakran szembesülök az alábbi problémával. Kapok egy megkeresést egy családi ház gépészeti tervezésére, köztük víz, szennyvíz bekötésekkel. Persze amikor hozzám kerül a megbízás, akkor a ház már szinte szerkezetkész, de legalább az alapok már a földben vannak, így a közmű kiállások ott vannak ahol a kivitelező jónak látta, legtöbbször olyan helyeken ahol szabványosan nem is lehet kialakítani az elvezetést, például mert túl közel van a telekhatárhoz az épület és nem tartható az előírt védőtávolság. Ilyenkor az épület alatt kellene kivezetni a szennyvizet. Itt több helyen is megfigyeltem már, hogy az épületek központi részén, egy helyre kerülnek a különböző közmű csatlakozások, amelyet a lenti képen látható kultúrált módon vezetnek oda.img06.jpgJól kialakított ívek, egyenes vezetés, nincsenek törések a nyomvonalban így dugulás sem fog kialakulni. A WC, fürdőszoba valószínűleg a gyűjtő csomópont közelébe kerül majd, így nem kell csatorna csövekkel behálózni az aljzatot. A balról jövő szürke PVC cső az esővíz elvezetés lesz.

A végére néhány érdekes ház. Az elsőt bicajozás közben fotóztam a közelben. Ez egy gazdagabb környéken készült itt mint mondtam jellemzőek a nagyobb terek, és a különlegesebb épületek. Ez is egy furcsa szerkezet. Gyakorlatilag rozsdás vas burkolja az egész házat.img07.gifA másik jelenség amit sok helyen tapasztalok, hogy nagyon népszerű itt a nádtető. De nem régi házakon, hanem újnak mondható épületeken is. Itt egy kisváros egyik utcája látható.img08.gif