Egy magyar család élete Belgiumban

Balgamagyar

Utolsó napok a nyár előtt

2017.08.07 - Vasárnap

2017. augusztus 06. - Műszaki

Június utolsó napjai a nyári szünetre, nyaralásra történő előkészületek mellett többek között G születésnapi partijának megszervezésével teltek. Az említett "többek" közé tartozik például a wijkfeesten való részvétel. A wijk itt Belgiumban egy területi egység, talán a magyar városi kerülethez tudom hasonlítani, a lakóknak van egy képviseleti szerve, ezek tolmácsolják a városvezetés felé a problémákat. Minden wijk egy évben egyszer ünnepet rendez, ez a wijkfeest. A Babbelplus szervezésében ismerkedtünk meg a mi wijkünkkel, így tudtuk meg, hogy a feest július 1-én lesz. Máskor az iskola utolsó napján, június 30-án este már utazunk hazafelé a fiúkkal, de most M-et is megvártuk, aki egy héttel később tudta kivenni a szabadságát. Így viszont nem volt akadálya annak, hogy részt vegyünk az ünnepen. Ezt még azzal is megspékeltem, hogy jelentkeztem segíteni a sörsátrak felállításához.

Délután egy órakor B-vel együtt csatlakoztunk a maroknyi emberhez, akikkel a sátrakat állítottuk fel. Gyorsan ment a dolog, mindenki tudta a dolgát, mi pedig hamar felvettük a ritmust olyannyira, hogy néhányan az iránt érdeklődtek, korábban is állítottunk -e már ilyen sátrakat. Meglepett ez a kedves érdeklődés, ezek a sátrak nem valami NASA szerkezetek, felállításuk egy IKEA konyhaszekrény összeszerelésénél lényegesen kevesebb szakértelmet igénylő feladat. img_20170701_124254_hdr.jpgAz eredmény impozáns lett.img_20170701_132653_hdr.jpgNekem különösen ez a borkóstoltató kis tuk-tuk tetszett.img_20170701_132306_hdr.jpgA parti délután kezdődött. Nem volt túl nagy az érdeklődés, mi is hiába reklámoztuk az eseményt a szomszédoknak, ők semmiféle lelkesedést nem mutattak, nem is jöttek el. Erre panaszkodott korábban a wijk egyik vezető képviselője is. img_20170701_182510_hdr.jpgMindenesetre akik ott voltak jól érezhették magukat. Remek kézműves söröket ittunk, hallgattuk a zenekar játékát, a szomszédos étteremből pizzát rendeltünk, a fiúk pedig az utca végén felálított légvárakban is játszottak.img_20170701_190547_hdr.jpgimg_20170701_182624_hdr.jpgA szolid kis parti este kilencig tartott, akkor még segítettünk a sátrak elbontásában és a rendrakásban, majd hazasétáltunk.

Másnap nagy esemény következett, G első szülinapi buliját tartottuk. Nagyon várta már, mert neki még nem volt gyerekzsúrja. Sokat tépelődtünk M-el, hogy hogyan oldjuk meg ezt a feladatot. Rutinunk már volt ebben, hiszen B-nek rendeztünk már otthoni partit, negyedikben pedig az egész osztályát elvittük egy lézerharcos játékra, itt azonban nehezítésnek tűnt a kisebb rendelkezésre álló terület (lakás és kert mérete), illetve az esetleges nyelvi nehézségek. Kézenfekvőnek tűnt volna egy játszóházba vinni a társaságot, de M nem talált olyat ami ár/érték arányban megfelelő lett volna, így mégis az otthoni rendezés mellett döntöttünk. Tiznekét-tizenhárom meghívót osztott ki G előző héten, erre (ha jól melészem) hét gyerek jelzett vissza plusz az egyikük mivel nem tudott eljönni, így ő előző szerdára hívtuk át játszani. Volt olyan aranyos, hogy így is hozott ajándékot. M remekül megszervezte a dolgot. Mivel az időjárás nem bíztatott sok jóval, így beltérre rendezkedtünk. A lakás minden kis zugát kihasználtuk, kipakoltuk a játékokat, enni-innivalót, így vártuk a kis lurkókat. img_20170702_133314_hdr.jpgimg_20170702_133324_hdr.jpgMindenki pontosan érkezett, átadták a kis ajándékokat, a többség egy közeli játékáruházba szóló ajándékutalványt hozott, majd belevették magukat a játékba. A nagyszobában kifestő, gyurma készlet és az X-box volt a nyerő, a hálószobánk átalakult szellemvadászó lézerharctérré, az udvaron pedig a drón röptetés mellett az íjászat volt a fő tevékenység. A három óra meglepő gyorsan elröppent, a gyerekek nagyon aranyosak voltak, egyáltalán nem rosszalkodtak, a játékokat is szépen beosztották nem volt veszekedés semmin. Nem voltak szégyenlősek, félénkek sem, minden játékot kipróbáltak amit csak elővettünk nekik. Az sem zavarta őket, hogy néha láthatóan egy szavukat sem értettük, ilyenkor türelmesen ismételgették a mondandójukat amíg vagy rájöttünk, hogy miről van szó, vagy odahívtuk G-t tolmácsolni. 

A következő hét végén összepakoltuk a házat és nekiindultunk a nyárnak. M-nek sikerült úgy szervezni a dolgait, hogy két szabadságos hete közé beékelődött napjait home office-ban dolgozhatta le, így három hetet tudtunk egyhuzamban együtt tölteni. Ebből az elsőt a horvát tengerparton a másik kettőt Magyarországon, de erről majd később. Az utazás előtt megcsináltattuk az autón április óta meglévő sérülést. Bár a biztosító még mindig nem adott semmilyen jelzést sem a belga sem a magyar irányból, de úgy döntöttünk nincs mire várni. A belga szakértő aláírta a szakszervíz értékbecslését így véleményem szerint muszáj lesz nekik kifizetni. Az mindenesetre elszomorító, hogy negyedik hónapja nem rendezték még a kárunkat.

Mai aktualitás, hogy végre megszűnni látszik a bődületes kánikula (Budapesten vagyok éppen) és végre eső van és hűvös szél.

süti beállítások módosítása