Egy magyar család élete Belgiumban

Balgamagyar

Kerstmarkt - Forralt bor a rendőrség tövében

2017.12.20 - Szerda

2017. december 19. - Műszaki

Szombaton volt városkánk karácsonyi vására, a Kerstmarkt. Ezt minden évben nagy lelkesedéssel szervezik, hirdetik, de szerintem mi most először voltunk kinn. Ilyenkor az árusok mellett a városban működő szervezetek is kivonulnak egy-egy sátorral, így idén a wijk és a Babbelplus is képviseltette magát. Ahogyan az előző bejegyzésben írtam csütörtökön pontosítottuk mivel is mutatkozzunk meg a vásáron, akkor feldobtam a forralt bor ötletem. Tetszett mindenkinek, annyi probléma volt, hogy a D-nek aki a wijk képviseletében volt ott a beszélgetésen, még meg kellett kérdeznie az önkormányzatnál, lehet -e fa tüzelésű tűzhely a standon.

Másnap SMS-ben kommunináltuk le, hogy minden oké, mehet a fatüzelés, de csak nagyon szeparáltan, nehogy valaki megsérüljön. El is indultam beszerezni a kellékeket. D-t kérdeztem szerinte mennyi bort vegyek, ő azt mondta 50 adaggal számoljak ahhoz elég 5 liter bor. Ezt nem igazán értettem, mert akkor az egy deci bor lett volna adagonként de az meg hogy néz már ki, ezért inkább 10 literrel kalkuláltam, ehhez vettem egy öt literes dobozos bort, plusz két üveggel, valamint a saját készletemből vittem még két üveggel. Ez a szükséges vízzel higítva pont elég kellett legyen. Vettem még cukrot, szegfűszeget, fahéjat, citromot, narancsot. Ja és nagyon klassz hungarocell poharakat kaptam az egyik boltban ahol mindenféle parti kellékeket árulnak. Szombaton tizenegy órakor elkezdtük a készülődést. A sátrunkat már felállították a rendőrség főbejárata mellett, nekünk a lámpákat kellett felaggatni, meg az asztalokat székeket elrendezni. A tűzhelyet a sátor mellé egy asztalra állítottuk, majd el is kezdtük a forralt bor készítést. Az egész műveletben B is segített, ő különösen a tüzeskedésben jeleskedett. Körülöttünk közben jöttek mentek a rendőrök, volt aki gépfegyverrel is fel volt szerelve, fő a biztonság. Némelyikük aggodalmas pillantásokat vetett a szélfogójuk mellé felállított katlanra, melyben vígan lobogott a tűz, de wijkes segítőink megnyugtatták őket, hogy urai vagyunk a helyzetnek.img03.jpgPersze nem értettem miért a mi biztonságos tűzhelyünk miatt aggódtak annyira, miközben a sátrunk előtt ilyenek figurák mászkáltak.img04.jpgMaga a sátor visszafogott volt a többiekéhez képest.img02.jpgA kínálatunk is elég szegényes volt, ennek megfelelően ismerősökön kívül más nem is nagyon fordult meg nálunk.Tekintettel arra, hogy a Babbelplus is képviseltette magát, így a nemzetköziség kapott hangsúlyt. Ennek megfelelően a libanoni pizza, tunéziai tagine (ejtsd tádzsín), és a belga erwtensoep (borsóleves) mellett kapott helyet a hongars glühwein (magyar forraltbor). A pizza egy érdekes valami volt, mert a tésztája (hidegen érkezett) száraz volt és kemény, és fűszereken meg szezámmagon kívül más feltét nem volt rajta. Az íze kicsit kesernyés volt, de sörkorcsolyának el lehet rágcsálni.img05.jpgA tagine finomabb volt, tulajdonképpen egy jó omlettre emlékeztetett.img06.jpgA borsóleveshez pedig minden évben, így előző nap pénteken is, van szerencsénk az iskolai karácsonyi ünnepségen. M sosem mulasztja el hogy egyen belőle. A vásárról túl sokat nem is tudok írni mivel egész idő alatt a pult mögött voltam. A szomszédos sátorban a városi ütős együttes (Drumband) finom ,osztrák sült kolbászból készített hot-dogot árult, azért is B-t küldtem el, hozzon nekem egyet. Délután háromkor kezdődött  a hivatalos program, de a szeszélyes idő miatt, mivel félóránként váltotta egymás az eső és a napsütés, inkább csak este érkeztek az emberek. Akkor azonban meglepő volt látni, hogy mennyien vannak. Ha elmegyek bármelyik nap és körbesétálom a várost, jó ha 15-20 embert számolhatok össze út közben, azok is zömmel nyugdíjasok. Most több száz embert láthattam egyszerre és nagy részük fiatal volt. Mint mondtam hozzánk inkább csak az ismerősök jöttek oda, ennek ellenére szépen fogyott mindenből. A kiszállított bor végül nem is lett elég, és B-t még hazaküldtem hozzon két üveggel. Igaz így az utolsó liter rajtunk maradt, de senkinek sem kellett azt mondnunk, hogy kifogytunk. A wijk-es kollégák meg is jegyezték, hogy amilyen jól csináltam akár egy bárt is nyithatnék.

Pénteken volt G iskolájában a karácsonyi ünnepség. Az ideit az tette számunkra különlegessé, hogy G jelentkezett az évfolyama kis kórusába, akik előadtak két dalt. Ügyesek voltak. Közben ismét sűrű volt a program, mert B meg a Scoutssal uszodába ment, így őt el kellett volna vinnem a gyülekező helyre, majd onnan egy másik városba ahol az uszoda volt. Vissza már nem hozhattam mert este nekem próba volt. A gyülekezőnél azonban a leiderek felajánlották, hogy ők viszik-hozzák B-t, így én gond nélkül mehettem zenekarozni. A próba most egész jól ment, köszönhetően annak, hogy egész héten gyakoroltam. A végén a vezető meg is jegyezte hallja, hogy szépen haladok.

Ennyit szántam a mai bejegyzésbe, most mennem kell, mert reggel a reptérre megyek apósomékért. Az ünnepeket velünk töltik.

süti beállítások módosítása