Egy magyar család élete Belgiumban

Balgamagyar

Magyarország, én így "szeretlek"

2017. 02. 19 - Vasárnap

2017. február 20. - Műszaki

Most épp idehaza vagyok és az jutott az eszembe, hogy kicsit összeszedem az élményeimet amelyek az elmúlt napok során értek. Most még nem tudom mit fogok leírni, biztos lesznek negatív de remélem pozitív kicsengésű történetek is. Lássuk.

Ezt a részt még február 15-én kezdtem el írni a sorokból kiderül milyen apropóból.

"Úgy látszik átállok a várakozás közbeni blogolásra. Most épp az okmányirodában ücsörgök. Májusban lejár a járművezetői engedélyem, s mivel bizonytalan hogy addig jövök -e haza, inkább most elintézem. Az orvosnál meglepő gyorsasággal végeztem, üres volt a váró, a háziorvos már adta is az igazolást ránézésre, még a vérnyomásom sem mérte meg, pedig kiváncsi lettem volna rá. Alig egy éve a Medicovernél magasra sikeredett, ráncolta is a homlokát a doktornő. Azóta leadtam 10 kilót és remélem, hogy ez jó hatással van a véredényeim nyomásviszonyaira is. Csak az utókor tájékoztatására rögzítem, hogy ezért 7200 Ft-ot fizettem. Mármint a háziorvosnak, a Medicovernél természetesen sokkal többet. Persze ott alaposabban meg is vizsgáltak. Az okmányiroda már hozta az elvárt szintet, több mint egy óra várakozást ígéretek a recepción ami bőven meglesz, mert most 45 percnél tartok, és még vagy hárman vannak előttem sorszám szerint, plusz akik időpontra jönnek. Ha jól látom a három ablakból csak egy üzemel. Gondolom ezt hívja a kormány egyablakos ügyintézésnek." 

Innen már emlékezés lesz, mert közben elfáradtam a telefonon pötyögni, és további röpke fél óra múlva már be is hívtak. Az egyablaknál, pontosabban az íróasztal másik oldalán ülő hölgyön már meglátszott, hogy majdnem 3 órája dolgozik, mert mérsékelten volt csak kedves. Kontrasztként megemlítem, hogy Belgiumban eddig még minden hivatalban, üzletben vagy egyéb helyen kedvesek voltak velünk. A hölgy megkérdezte mi járatban vagyok, előadtam hogy rövidesen lejár a jogsim, szeretnék egy újat, voltam orvosnál is szóval sima ügy vagyok. Ő közölte, hogy mivel az új iratok érvényességét a születésnapomhoz igazítják, így mivel az egy hónappal később következik be, az orvosi igazolásom meg ugye a mai naptól szól 10 évre, így a jogsim nem 2027-ig csak 2026-ig lesz érvényes. Vagyis buktam egy évet. Nem értem egyébként, hogy miért fogok majd jobban emlékezni arra, ha a születésnapomon jár le a jogosítványom mintha május 28-án járna le? Vagy az emberek a születésnapjuk előtt mindig megnézegetik az irataikat, hogy azok mikor járnak le? Sebaj, ha már itt vagyok essünk neki, ki tudja hol leszek kilenc év múlva, azt sem tudtam tíz éve, hogy most Belgiumban fogk élni. Ahogy ismert politikusok mondják, majd akkor menjünk át a hídon ha már ott vagyunk, én most kiegészítem azzal, hogy ha meg már ott vagyunk akkor menjünk is át rajta. Ezen a hídon meg már félig rajta vagyok, nem érdemes visszafordulni. A hölgy tehát elkezdte pötyögni az adatokat, én meg közben próbáltam információkat szerezni, hogy ugye nem kell most leadnom a még hónapokig érvényes iratomat hanem használhatom, illetve mikor érkezik az új. Megnyugtatott, hogy alig 8 nap és náluk lesz a jogsi. Gyors fejszámolás után, tényleg egy villanás volt az egész, megnyugodtam, hogy ezek szerint még a visszautazásom előtt megkaphatom, hiszen azért is mentem ilyen gyorsan intézni, mert ez volt a remény, ami utoljára ugyan, de végül meghalt, kampec, finito, merthogy azért nem ilyen egyszerű a dolog. Mert bár az irat náluk lesz jövő héten, de ők nem lesznek maguknál azon okból kifolyólag, hogy éppen ezken a napokon új helyre költöznek, így ügyfelekkel nem foglalkoznak. Van ez így, de legalább remélem nem járnak úgy mint a Népszabadság, hogy az új helyre már nem kell bemenniük, mert akkor én is keresztet vethetek a jogsimra. Jól van, mondom, de akkor mégis meddig őrizgetik az én papíromat, mert külföldön leszek így nem tudok akármikor érte jönni. Nyugodjak meg, egy évig biztonságban lesz náluk, sőt, ha adok egy telefonszámot akkor SMS-ben értesítenek is amikor megérkezik. Ezt ugyan kenhetem a hajamra, ha úgysem tudom átvenni mert ők éppen az új helyen ügyfélfogadás helyett a hímzett terítőt igazgaják a nemzeti alaptörvény asztalán vagy mifenén, de ha már így kéri valaki a telefonszámomat akkor megadom, rögvest el is kezdtem lediktálni. Na ezt nem kellett volna, mert a hölgy aki egész idő alatt bőszen ütötte a számítógép klaviatúrját, határozottan rám szólt, hogy még NE diktáljam a számot, majd SZÓL AMIKOR diktálhatom. Na ezt még a mai napig is emésztem, mert hogy a XXI. században, a digiális korszak délelőttjén, amikor minden adatom ott van a központi nyilvántartó rendszerben, egy jogosítvány meghosszabbítása során kb. 2 perc folyamatos billentyűzés után még nem jutottunk el oda, hogy a telefonszámomat kell beírni, na ez nekem sok. Megint csak Belgiumot hozom fel, ahol ennyi idő alatt amíg a kedves olvasó idáig jutott az olvasásban, már megkötöttem egy kötelező gépjármű felelősségbiztosítást és elindítottam az autó átíratást úgy, hogy közben még alkudni is próbáltam a biztosítás díjából. Nem tudom, hogy csinálják, de ott van egy igazolványom, amit minden ügyintéző, így pl. a háziorvos is, bedug egy leolvasóba, és nem kérdez semmit, kattint hármat négyet és készen vagyunk. Lezárva ezt a témát, végül eljutottunk oda, hogy megadhattam a telefonszámom, fizethettem helyben bankkártyával, és végeztünk.

Ha már a technika csodáiról beszélünk, meg kell említenem a következőt. Egy szakmai rendezvényen voltam, amolyan gittegylet félén, ahova mindig elmegyek abban bízva, hogy valami új, hasznos információt kapok, de aztán rájövök, hogy ha az ott lévők tudnak is valami hasznosat, vagy újat, akkor azt igyekeznek magukban, illetve egy szűk körön belül tartani, amiben én nem vagyok benne. Ugyakkor az ilyen rendezvényeket rendre felhasználják arra, hogy jól értesült emeberek látszatát keltsék. Na erre a rendezvényre bekukkantott az otthont adó szervezet vezetője is, aki szintén produkálta magát néhány megnyilvánulással amellyel az ő és munkássága fontosságát kívánta reprezentálni. Amit egyébként nem vitatok, valóban történtek az utóbbi időben a szakmában új és részben előremutató dolgok, és ha ez valóban az ő érdeme (is) akkor tisztelet érte. De aztán amikor valami sztori kapcsán az évszázad csodájaként beszét arról, hogy a nemrég felszerelt új kazánját a német gyártó szakemberei interneten kesztül tudják vezérelni, és a kazán automatikához három műszaki egyetemi oktató kellett, hogy beüzemeljék, na hát itt majdnem felnevettem. Én magam hat éve üzemeltetek olyan épületgépészeti eszközöket, amelyeket interneten keresztül kezelünk. Több épületgépész és/vagy szabályozástechnikai cég évek óta forgalmaz interneten keresztül távvezérelhető rendszereket. Ezért nagyjából olyan érzések kerekedtem fel bennem, mint egy 14 éves magára valamit is adó kamaszban, amikor a szülei 2016-ban, mivel már nem kapnak akkut az öreg Nokia 3210-eshez ezért a díjcsomag mellé vásárolnak egy legújabb szériás Samsung okostelefont, és boldogan áradoznak arról csemetéjüknek, hogy ezzel már fényképezni is lehet. Tényleg csak azt vártam, hogy valaki megkéri mesélje el hogyan lehet birkavesével földrengést megelőzni.

A napok egyébként munkával telnek, megjártam már Kelet-Magyarországot, a hétvégén két társaházban kopogtattam végig a lakásokat a fűtési rendszer felmérése miatt, holnap Nyugat-Magyarország jön. Ja igen, volt egy érdekes munka ami kapcsán alkalmam nyílt körbejárni a régi Szikra Mozi helyiségeit. Ma már nem üzemel sem mozi sem egyéb formában, de még nincs annyira lepusztulva hogy ne lehetne valahogy hasznosítani. Utoljára 1995.-ben voltam ott B barátommal. Akkor még Metro mozinak hívták. Azon a hétvégén együtt dolgoztunk az egyik egyetemi klubban, ahonnan a reggeli zárás után Sz-ékhez vonatoztunk szüretelni, majd amikor estére visszaértünk Pestre, rádöbbentünk, hogy már több mint 48 órája vagyunk talpon. Elmélkedtünk azon, hogy ha már eddig bírtuk miért ne bírnánk még tovább, akár a 72 óra is összejöhetne. Ezért a további program a Kongó című film volt a már említett filmszínházban, majd még tervbe vettük egy szórakozóhely meglátogatását is. Már a film nézését is javarészt egymás oldalának bökdösésével töltöttük, amikor meghallottuk a másik horkolását, de azért a koliba visszaérve még tartottuk magunkat tervhez, és azzal váltunk el, hogy ki-ki lezuhanyozik, átöltözik és indulunk szórakozni. Én a zuhany előtt éppen csak annyira dőltem hanyatt az ágyon, keresztben, ruhában, hogy egy picit pihentessem a szemem, csak pár perc az egész. Amikor felébredtem már sütött be a napfény az ablakon. Szégyenkezve mentem ki a folyosóra, nem szerettem volna B-vel találkozni, meg voltam győződve, hogy ő biztosan neheztel amiért hiába várt rám este. Végül mégis megtörtént az elkerülhetetlen, szembe jött a folyosón és még mielőtt elkezdhettem volna mentegetőzni, elnézést kért, hogy a hétvége záró programja nem jött össze, de egy picit ledőlt az ágyára zuhanyozás előtt, és valahogyan elaludt.

IGAZSÁGTALANNAK TALÁLJA, HOGY MÁSOK HELYETT FIZET?

Csak annyit akar a fűtésért fizetni, amennyit valóban elhasznál?

www.hodijelosztas.hu