Egy magyar család élete Belgiumban

Balgamagyar

Karnevál, Brugge és a napi dolgok

2017. 03. 04. - Vasárnap

2017. március 12. - Műszaki

Február végén érkeztek hozzánk M szülei, gyakorlatilag velem együtt, csak ők Wizzair én meg Ryanair géppel. A két járat tíz perces különbséggel indult és érkezett. A belga reptéren autót béreltem, mert ez hármunknak nem került többe mint a busz-vonat-busz kombináció, viszont lényegesen gyorsabb és kényelmesebb volt. Az autó leadása után tizenöt perc kényelmes sétával otthon is voltam. Anyósom és apósom rutinos látogatóink, apósom már többször is volt nálunk, anyósomnak ez a harmadik alkalom. Tavaly is éppen ebben az időszakban voltak itt, így akkor is és most is sikerült megnézniük velünk a februári karnevált. Szerintem az idei felvonulás nem volt olyan látványos mint a tavalyi. Azt például sehogy sem tudom egy farsangi felvonuláson hova tenni, amikor egy autókereskedés kihoz a szalonból két autót, és mindenféle díszités nélkül végigurulnak a a városon. Voltak azért igazi felvonulók is. www_gifcreator_me_rq8pjz.gif

G persze élvezte azeseményt, mert a nagyapjával összedolgozva ügyesen begyűjtöttek egy kisebb hátizsáknyi cukorkát, plüssfigurát, és még amit a felvonulók dobáltak a nézőknek.

Mai napra kirándulás volt tervezve, így ennek megfelelően reggel időben nekivágtunk az útnak. Jobb ötlet híján, s mivel anyósom amúgy is arra volt kíváncsi milyen itt a tengerpart, elővettük a jó öreg aduászt, irány Brugge. Sajnos az időjárás nem volt kegyes hozzánk, bár napsütésben indultunk, a belga Amszterdamot már zuhogó esőben értük el. M elővette az ilyen helyzetekre tartogatott csodaappot, a buienradart, ami percre pontosan képes megmondani, hogy mikor kezd el esni és mikor áll el. Többnyire. Ez alapján módosítottuk a sorrendet és továbbálltunk Blankenberge-be. Ez a kisváros a La Manche csatorna partján terül el, igazi kis tengerparti gyöngyszem, ami az időjárásától eltekintve akármelyik hasonló kaliberű mediterrán településsel szemben megállja a helyét. Mivel még mindig esett, így a parkolás után beültünk a parti sétány egyik kis vendéglőjébe a Miramar-ba. Nem készültünk nagy ebédre, így a felnőttek egy-egy tányér levest, a gyerekek egy-egy gyerek menüt fogyasztottak, ami sült krumpliból és rántott csirkemellből állt össze. A mi választásunk az étlapon csak "dagsoep" azaz napi leves néven szerepelt, így már csak akkor szembesültünk vele, mit fogunk enni amikor, meglepően gyorsan, elénk tették. Paradicsom levest kaptunk húsgombócokkal. Összeségében olyan volt, mint nálunk a húsgombóc paradicsom mártással, csak két nagy gombóc helyett sok kicsi, szósz helyett pedig ugye leves. Ennél többet nem lehet erről az ebédről elmondani, de azt ki kell emelni, hogy a hely nagyon tetszett. Még ha teltház volt is, gyors és pontos kiszolgálásban részesültünk, csak ajánlani tudom annak aki arra jár. Mire végeztünk az eső is elállt, így egy rövid sétát tettünk, majd újra Brugge felé vettük az irányt. Mivel már nem először jártunk itt, ezért nem okozott gondot hol keressek parkolóhelyet, ahol kifizettem a maximális két órát és gyalog indultunk el megnézni mit tartogat nekünk ez a város ezen borús napon. Dacára a nem túl barátságos időnek (5°C, kis szél és minden nedves az esőtől) meglepően sokan mozogtak az utcákon, persze turisták, és még a kis városnéző hajók is közlekedtek. Egy könnyű stétát tettünk az óváros központi részén, egy sörözőbe és egy cukrászdába is betértünk kicsit melegedni. A sörözőben alkalmam volt megkóstolni egy kókusz ízű sört, melyet stílusosan kókuszhéjban szolgáltak fel. Az íze kicsit savanykás volt, és nyomokban kókuszra emlékeztetett. A cukrászdában waffelt ettünk, mert dobos torta nem volt. Mutatok pár képet.img01.jpgEz Blankenberge tengerparti utcájaimg02.jpgEz már Buggeimg03.jpgÉs ez is

Eddig ezek voltak a legérdekesebb történések, a jövő héten kezdődnek a flamand órák az új helyen, jövök a  beszámolóval hamarosan.