Egy magyar család élete Belgiumban

Balgamagyar

Keszthely és környéke

2017. 04. 17. - Hétfő

2017. április 17. - Műszaki

Húsvét hétfőn nincs is jobb elfoglaltság mint blogot írni. Vasárnap hajnalban értünk vissza Belgiumba, s bő két éves ittlétünk óta ez az első húsvétunk amit már nem otthon töltünk. Ahogy kinézek az ablakon semmi ünnepi hangulatot nem látok. Fölöttünk valamelyik szomszéd tegnap óta kopácsol valamit, a mellettünk lévők jönnek-mennek ahogy hétvégeken szoktak, szemben épp most viszik sétálni a dán dogot, szóval minden olyan mint máskor. Persze igazán talán már odahaza sem úgy mennek a dolgok mint régen. Amikor én gyerek voltam, délelőtt az egész utcát végigjártuk a kölnikkel. Összeálltunk ketten-hárman, aztán mindenkinek az ismerőséhez, szomszédjához becsöngettünk. Délután pedig apámmal a rokonokhoz, unokatestvérekhez mentünk. Ma már a gyerekekkel szinte sehova nem tudok elmenni locsolkodni. Ahol lakunk nincs rokonságunk, ha hazamegyünk vidékre ott sincs ismerős, mert az unokatesók mind elköltöztek. B próbálkozott az osztálytársaknál korábban,  de legtöbben nincsenek is otthon ilyenkor. Szerintem lassan kikopik ez a locsolkodós hagyományunk.

A második magyarországi hetünket aktív pihenéssel töltöttük. Keszthelyen van a szüleimnek üdülési joga, amivel nem nagyon tudunk mit kezdeni, így jobb híján igyekszünk kihasználni és eltölteni ott egy hetet. Az idén ez megosztva sikerült, az első pár napban a nővéremék, a hét második felében mi vettük birtokba az apartmant. Mivel a korábbi években a hévízi fürdőt kipróbáltuk, a keszthelyi látnivalókat megnéztük, így most a környék egyéb nevezetes helyeire koncentráltunk.

Gyenesdiás - túra a hegyekben

Első napunkat kirándulással töltöttük. Internetes kutakodás után tudtuk meg, hogy a keszthelyi hegység érdekes látnivalókat tartogat, és nem kell messze mennünk ahhoz, hogy egyiket-másikat megnézzük. Amikor kirándulni szeretnénk és fogalmunk sincs merre induljunk, akkor két segítséget szoktam használni. Az első a geocaching, aminek köszönhetően sok érdekes és szép helyet néztünk már meg. A második lehetőség pedig valamilyen túraútvonal leírás felkutatása az interneten. Most a szepmagyarorszag.hu oldalon találtam ígéretes tippeket, majd az egyiket kiválasztva és kicsit átalakítva meg is lett a terv. Segítségképpen letöltöttem még egy térképet a tavalyi fekete-erdei kiránduláson már használt mobil alkalmazáshoz (Locus Map). Ez egy nagyon praktikus kis app, ingyenesen is használható, GPS képes telefonnal szépen lehet vele követni az utunkat, a fontosabbb tereppontok, látnivalók is jelölve vannak. Az útvonalunk tehát úgy indult, hogy elautóztunk Gyenesdiásra, itt a faluban leparkoltuk a kocsit és a Hunyadi János úton gyalogoltunk a Nagymező felé, a kék és a sárga jelzés mentén. El sem lehet téveszteni az irányt, mivel már a faluban, de később az erdőben is jól ki van táblázva minden.img01.jpgA Nagymező egy szép, nagy rét ahol asztalok, padok mellett el lehet fogyasztani egy kis uzsonnát, ha eső esne egy tágas beálló nyújt menedéket, és - amin nagyon meglepődtünk - egy  takaros kis épületben szép, rendben tartott vízöblítéses WC-ket is találtunk, a ház odalában kialakított mosogatóhelyen pedig ivóvíz is van. Mint utóbb kiderült a tisztaság annak is köszönhető, hogy a területen folyamatosan jelen van egy gondnok, aki ügyel a rendre. Persze ez nem csak az ő feladata kell hogy legyen, hanem minden kirándulóé is. img02.gifA Nagymezőről eljuthatunk a közeli Festetics kilátóhoz, de mi inkább a távolabbi Berzsenyi kilátót vettük célba, ez innen kb. 2-2,5 km. Útközben remekül szórakoztunk az erdei tornapályán, mely a Nagymezőről indul.img03.gifA tornapálya tizenhat állomásán számos tornagyakorlatot végezhetünk, s helyenként tájékoztató táblák mutatják be a környék növény és állatvilágát. Mi is innen tudtuk meg, hogy az a szép sárga virág, amit M már az odaúton megcsodált, a védett Tavaszi Hérics. Aki végighalad a pályán, visszajut a Nagymezőre, mi azonban a gondnok tanácsát követve, a feladatok egy részének teljesítése után a kilátó felé folytattuk utunkat, majd onnan visszatérve fejeztük be a maradék gyakorlatokat, és így érkeztünk vissza a mezőre. A kilátó tornyából megnézhetjük a Balaton nyugati felét, a közeli hegyeket, meg persze minden mást ameddig a szemünk bírja. Mi a magunkkal hozott látcső segítségével még egy távoli kőbánya munkagépeit is megszámoltuk.img04.jpgA Nagymezőről, szintén a gondnok hölgy útmutatását követve, a kőbányák felé vettük az irányt, hogy azt is megnézzük mire képes az ember ha természetet nem védeni kell. Nem könnyű elképzelni, hogy az a föld, ahol most egy mély, kopár, poros katlant találunk, valaha egy hegyet tartott a hátán. S az is hihetetlennek tűnik, hogy azt a temérdek követ emberek termelték ki és hordták el innen.img05.jpgAz autóhoz visszaérve, mivel maradt még a délutánból, elmentünk Szépkilátóra. Ez Balatongyörök végén (Keszthely felől érkezve) a 71-es út jobb oldalán egy parkoló, ahol a kocsit letéve, kicsit kisétálva a zöldbe, csodaszép panorámában élvezhetjük a Balaton kékjét, a közelebbi Szigliget, vagy a távoli a Badacsony látványát.img06.jpgVégezetül még néhány kép a keszthelyi kikötőből ahol előző nap este tettünk egy kis sétát.

img07.jpgimg08.jpgimg09.jpgimg10.jpg

IGAZSÁGTALANNAK TALÁLJA, HOGY MÁSOK HELYETT FIZET?

Csak annyit akar a fűtésért fizetni, amennyit valóban elhasznál?

www.hodijelosztas.hu