Egy magyar család élete Belgiumban

Balgamagyar

Irány Párizs, kerékpárral a hátunkon

2017.05.24 - Szerda

2017. május 24. - Műszaki

Az éjszaka monoton csendjét, melyet a mosogatógép ütemes locsogása úgy fest alá, mint a rozsdás szélkerék hangja Sergio Leone vadnyugatának nyitójelenetét, hangos sípolás töri meg. Háromszor. A légkeveréses sütő jelez, elkészült a fasírt. A fasírt, amely a néhány órával korábban éppenhogy átsütött rántott húsokkal együtt a hétvége fontos szereplője lesz. Azé a hétvégéé, amelyet a Krisztus mennybemenetele okán tartott nemzeti ünneppel a belgák minden évben kettő helyett négy naposra hosszabbítanak, s amelyet mi idén Párizs meglátogatásának szentelünk. Egy magyar család Párizsban. Eiffel torony és a Louvre. Moulin Rouge és a Montmartre. Versailles és Disneyland. Rántott hús és fasírt. 

A szervezés már napokkal ezelőtt elkezdődött. M szállást foglalt, vasárnap az útiterv is megszületett, én pedig megrovásban részesültem, túlzott passzivitás miatt. Jogos, hiszen ahelyett, hogy az eleve kudarcra ítélt ötleteimmel segítettem volna feszesre szabott ütemterv mielőbbi kialakulását, előbb a vacsora és a másnapi ebéd elkészítésével töltöttem a drága időt, majd sunyi módon a TV előtt felejtettem magam. Szerencsére családunknak akad legalább egy tagja, aki nem lusta, így összeállt a tökéletes program. Fél füllel azért én is rajta voltam, így a lényeget össze tudom foglalni. Az egészben fő szempont a költség- és az időhatékonyság. Leginkább nehezítő tényezők: a drága parkolás, a gyalogosan megerőltető távolságok és ehhez a tömegközlekedés díja. A megoldás pedig: parkolóházban több napra előre foglalt hely, biciklis közlekedés, amely persze akkor a legolcsóbb ha saját kerékpárunkat használjuk. Ehhez már csak egy jó kerékpártartó kell, amivel biztonságosan magunkkal vihetjük a járműveinket, és a feladat kipipálható. A kétezres évek elején, gyakran megfordultam Norauto üzletekben, mivel ezeknek az áruházaknak a villanyszerelését projektvezetőként segítettem. Ilyen alkalmakkor persze végignéztem az árukínálatot is, mint autók és autós ketyerék iránt érdeklődő ember. Ekkortájt kezdtünk a családdal alkalmanként kerékpározni, és már felmerült annak az igénye, hogy ne csak a szűk környezetünkben, hanem távolabbi célokat magunk elé tűzve is tekerhessük a pedálokat. Így vásároltam meg egy, az autó hátuljára akasztható, kerékpár szállító "puttonyt", amely az akkor használt Astra F-hez tökéletesen illeszkedett, és a három bicajos kapacitásával minden igényünket kielégítette.

img_20170523_165252_hdr.jpg Ez természetesen ma is megvan, tavaly nyáron el is hoztam magammal Belgiumba, hátha hasznát vehetjük. Sajnos hamar kiderült, hogy van néhány olyan tulajdonsága ami miatt ez mégsem megfelelő már nekünk. Egyrészt a kapacitása kevés, hiszen már négy biciklit kell szállítanunk. Másrészt a rögzítése sem megnyugtató a Zafira esetében. A tartó felső támasza a csupa üveg hátsó szélvédőnek feszülve felveti annak az eshetőségét, hogy kárt tesz benne, a lágy műanyag lökhárítót pedig egy kora őszi út során már eldeformálta az alsó támaszték. Szerencsémre néhány hét alatt kirugózott az anyag de mivel nem bízom a műanyagok végtelen alaktartásában, ezért erre a problémára apósommal kiagyaltunk egy megoldást, amellyel a terhelést áthelyezzük a vonóhorogra. Az üveg feszítése viszont még mindig nyugtalanító, és hát a negyedik biciklit be kell gyömöszölni a csomagtartóba. Nem túl kénylmes. Aztán meg, a Magyarországon bevezetett szürke rendszám esetéből kiindulva, felmerült bennem az a kérdés is, vajon egyáltalán használhatom -e én ezt a tartót idekinn. Miközben a szabályok után kutattam a neten, a népszerű kereső oldal bedobott pár egyéb weboldalt, így keresni kezdtem más megoldásokat. Elég gyorsan eljutottam oda, hogy használtban nem találok megfelelő kapacitású tartót, de mint legegyszerűbb megoldás, eszembe jutott, hogy megnézem a Decathlon kínálatát. Így akadtam rá erre a négy bicajos, vonóhorogra szerelhető fietsendrager-re, amely 300 Euroért nem tűnt rossz ajánlatnak, tekintve, hogy máshol ezen az áron csak két kerékpár kapacitású tartót találok.img_20170523_165533_hdr.jpg Nejemmel történő gyors jóváhagyatást követően azonnal elindultam, hogy beszerezzem, az idő sürget, csütörtökön már használnom kell. Akik mostanában Magyarországon foglalkoztak ezzel a témával, azok most gondolom elmosolyodnak. Ugyan már, ki ne találjam, hogy ma megveszem a tartót és holnap már viszem vele a bringákat egy másik országba. Igazuk is van, ha így gondolják, hiszen az új magyar jogi szabályozás akkora rendet vágott az ilyen kerékpárszállítók használatának kusza rejtelmeibe, hogy a fal adta a másikat. Mert ugye az világos, hogy az autó hátuljára akasztott, vagy vonóhorogra szerelt tartó, pontosabban a rajta lévő kerékpárok, eltakarják a rendszámot és a lámpákat is, ez pedig nem szabályos. A rendszámot az autóról nem szabad áttenni a tartóra, mert ezt is tiltja valamilyen előírás. Harmadik rendszámot pedig hivatalosan nem lehetett beszerezni, mostanáig. Aztán jött az új szabály ami ahelyett, hogy segített volna ezt a kérdést egyszerűen megoldani, hirtelen kihúzta a talajt a kerékpározást szerető emberek alól. Lehetett időpontot foglalni gépjármű ellenőrző állomásra, kutatni a régen vásárolt tartók műbizonylatai után (ha egyáltalán volt hozzá valaha is), majd sorban állni, műszakiztatni, kormányablaknál adminisztrálni és várni az új rendszámra. Csodás, a témát boncolgató tudósítások szerint a műszaki vizsgaállomások várólistája úgy betelt, hogy nem heteket, hanem hónapokat is kell várni, így a nyári bringázást másképp kell megoldani. Nem így Belgiumban. Miután elautóztam Antwerpenbe és megvettem a tartót, ami sajnos a hozzánk közeli Schelle-n nem volt raktáron, hazafelé beugrottam egy cipőjavító, kulcsmásoló üzletbe, és két perc alatt megcsinálták a harmadik rendszámomat, ahol egyébként tavaly a másodikat is csináltattam. Itthon összeraktam a cuccot és készen vagyok, indulhatunk. Lehet ezt ilyen egyszerűen is.

Irány tehát, rántott hússal és fasírttal, a csigaevők országába.

UPDATE (2017.06.08)

Időközben észbekaptak a magyar jogalkotók, és egyrészt állítólag nem szükséges már műszaki vizsgaállomásra vinni a tartót, másrészt feloldanak egy jogi ellentmondást és így az autó eredeti hátsó rendszáma is áthelyezhető lesz a tartóra. Hurrá!