Egy magyar család élete Belgiumban

Balgamagyar

Belganizálódásunk újabb mérföldkövei

2018.04.25 - Szerda

2018. április 25. - Műszaki

Ha lassan is, de Belgiumba is beköszöntött a tavasz. Húsvétkor még dér lepte be reggel az autónkat a holland kempingben, ahol a szünetet töltöttük, a múlt héten pedig már 29 fokban javítottam a térkövet a kertben. Most konszolidálódott a helyzet, visszatért normális belga klíma, reggel szürkés ég, 12-13 fok, napközben ragyogó napfény 19-20 fok. Na és a szél. Megfigyelésem szerint a szél mindig szerdán, a szemétszállítási napon a legerősebb. Különösen ha hónap utolsó szerdája van, amikor a papír hulladékot is viszik. Az ilyen hóvégi  szeles szerdákat követően a házunk előtti virágosker tele van a szél által odahordott papírszeméttel. Amit aztán végül én szedek össze, mert mást úgy látszik nem zavar. Vagy a többiek már beleuntak a szélmalomharcba.

Hétvégén lezajlott a Babbeplus bemutatkozó estje a kultúrházban. Izgalmasan alakult, mert szinte csak az utolsó héten derült ki számunkra, mi is lesz ez az egész. Még szeptemberben, amikor felmerült az ötlet a kultúr központ vezetője részéről, hogy mutassuk be magunkat a helyieknek a művházban, nekem semmilyen elképzelésem nem volt hogyan is képzelik. Akkor olyan ötletek hangzottak el, hogy mindenki mutassa be a saját kultúráját, énekeljünk, táncoljunk, főzzünk ételeket. Jól hangzik, de vegyük ezért észre, hogy a legtöbb ember még ha tud is énekelni, táncolni, azért nem olyan bátor, hogy ezt egy idegen környezetben be merje mutatni. Aztán felmerült, hogy készítsünk egy kis bemutatkozó filmet is. Ez már jobban hangzott, de aztán csak teltek múltak a hetek, ez az egész dolog lebegett a levegőben, de semmi konkrétum nem történt. Nem osztottunk ki feladatokat, hogy ki mit csináljon, nem fixáltuk le azt, hogy végülis ki mit fog bemutatni, előadni. S azt is be kell vallani, a Babbelplus látogatottsága is ingadozott, nem szerénytelenség azt kijelentenem, hogy talán én vagyok az egyetlen aki minden eseményen jelen volt. Még M is kihagyott egy-egy alkalmat fáradtságra, vagy fejfájásra hivatkozva. November után, ahogy aktív tagja lettem a zenekarnak, valahogy ez a téma kezdett a központba kerülni. Januárban megpendítették, hogy mi lenne ha én egyedül, vagy együtt pár emberrel a zenekarból előadnék valamit. Persze, szívesen, de mégis hogy képzelik, hogy kérjek én meg bárkit is azok közül az emberek közül, akiket még alig ismerek, hogy szívességből jöjjenek el velem zenélni. Ezen gondolkoztam javában, amikor az egyik zenekari próba után P szólt, hogy kapott a CC (Cultureel Centrum) vezetőtől egy levelet, és hát akkor miről is lenne szó? Na itt kényelmetlenül hebegtem-habogtam (és nem csak a nyelv nem tudásom miatt), hogy izé, lesz ez a bemutató és hát oda kellene valami, de igazából még semmi sem biztos. Akkor abban maradtunk, hogy legyünk túl a márciusi nagy koncerten, aztán elővesszük a témát. Így is történt, úgyhogy bár még mindig fogalmam sem volt hogy fog kinézni az egész rendezvény, de azt már lefixáltuk, hogy a zenekar egy kis magja segít nekem, és együtt előadunk egy 10 perces műsort, ezen belül K-val az első klarinét szólistájával begyakorolunk pár duettet. Közben a Babbelplusban is felgyorsultak az események, kezdett körvonalazódni a kisfilm témája. Közösen összeszedtük azokat a kulcsszavakat amelyek leginkább jellemzik a közösségünket. Ezekhez aztán fényképeket válogattunk, írtunk néhány rövid megjegyzést amit felolvastunk, majd a bemutató előtti héten elénk tettek mint utóbb kiderült nem egy, hanem három kisfilmet. Sőt készült egy negyedik is, ami rajtam keresztül mutatja be a Babbelplus sikerét, hogyan integráltak be engem a Xaverianen-be. Más módon is mondhatni arcai lettünk a rendezvénynek, ugyanis a helyi újsgá áprilisi számában egy egész oldalas interjúban mutatjuk be M-el a Babbelplust. Szombaton a bejelentkezett 90 fős tömeget négy csoportra osztották. Az épületben ki volt alakítva négy állomás, és a csoportok ezeket látogatták körbe. Az egyik helyszínen bolgár joghurt levest és belga sült krumplit készítettek, ezzel azt mutattuk be, hogy a Babbelplus remek lehetőség más kultúrákat megismerni. A másik helyen görög táncokat táncoltak, ezzel demonstrálva, hogy milyen jó kapcsolatot alakítunk ki más helyi szervezetekkel (Kapa görög táncklub). A harmadik helyen ismerkedés, beszélgetés volt, itt azt láthatták az érdeklődők, hogyan is folyik nálunk egy foglalkozás. A negyedik pedig a zenei produkció volt. Mindenhol levetitettek egy-egy kisfilmet, majd pár perc workshop következett. Én értelemszerűen a zenei részlegnél voltam, így csak erről tudok részletesen beszámolni. A kisfilm után előadtunk pár darabot, majd a résztvevők megpróbálhattak megszólaltani egy-két rézfúvós hanszert. Amikor véget ért a kör, minden csoport volt mindenütt, akkor a Bonski's adott egy rövid, fél órás koncertet. A visszhangok nagyon pozitívak voltak, így remélhetjük, hogy a Babbelplus továbbra is élvezheti a létrehozó szervezet támogatását és tovább működhet.

Vasárnap kihasználtuk a szép időt, és kerti sütögetés után B-vel egy bringatúrára mentünk. A nem túl közeli (25 km) Liert látogattuk meg. Ide járunk a családdal ha fürdőzni szeretnénk, és P a szomszéd javasolta korábban, hogy egyszer együtt tekerjün el oda. Ez majdnem ösze is jött a tavaszi szünket utolsó péntekén, de sajnos P fia éppen aznap rosszul lépett tollaslabdázás közben, így P bicakozás helyett őt fuvarozta a  kórházba. Vasárnap tehát, igaz P nélkül, de ezt a túrát pótoltuk be. Az úthoz a már megszokott útpontos rendszert használtuk, így nem tévedünk el, csak a táblákat kell figyelni. Az egyébként csodaszép kis városkában aztán két izgalmas felfedezést is tettünk. Az első egy elektronikai szaküzlet, amelyet eddig hiába kerestünk, még villamosmérnök ismerősök sem tudtak ilyenről. A másik egy kis pékség. Itt egy fagyira áltunk meg, és meglepetésünkre kiderült, a pékséget vezető házaspár hölgy tagja kifogástalanul beszéli a magyar nyelvet, köszönhetően az '56-ban ide migrált szüleinek.img01.jpgNagyon kedvesek voltak, jót beszélgettünk, bár először furcsa volt, hogy itt Belgiumban egy ismeretlenhez nem flamandul kell szólnom. A fagyi s finom volt, így megígértük, hogy máskor is visszatérünk még hozzájuk.

IGAZSÁGTALANNAK TALÁLJA, HOGY MÁSOK HELYETT FIZET?

Csak annyit akar a fűtésért fizetni, amennyit valóban elhasznál?

www.hodijelosztas.hu