Egy magyar család élete Belgiumban

Balgamagyar

Karanténiskola

2020. 03. 31 - Kedd

2020. április 01. - Műszaki

Kedd van, írni kellene valamit a blogba, na de miről írjak. A koronáról nem tudok újat mondani, a karanténban meg nem történik semmi. Elkezdtem hát lapozgatni a híreket hátha ihletet kapok, és találtam valami érdekeset amiről a blogban kevés szó esett még, az oktatás. Az index.hu-t olvasgatva kialakult bennem egy kép arról, hogy hogyan is működik a magyar korona távoktatás. Megnézzük miként működik a belga.

Amennyire a vonatkozó cikkekből, blogpostokból meg tudom ítélni, Magyarországon amint elrendelték az iskolák bezárását, azonnali elvárás volt a távoktatás beindulása. Ennek megfelelően a tanárok elkezdtek tananyagokat online küldeni és számonkérni, az M5 csatorna oktatási műsorokat sugároz. A szülők átváltottak pedagógus üzemmódba, aztán ki hogyan éli meg annak megfelelően kommentál. Olvasok olyanról aki lelkes, mert milyen ügyes a gyerek és minden patent, a másik panaszkodik, mert a sokadik műszak futárkodás, hulladék elszállítás, bolti eladói munka vagy éppen kórházi beosztás után már nincs energiája a gyerekkel is bajlódni, ebédet főzni neki, leckét számonkérni, netán elmagyarázni ami nem megy. Érthető. Miként éljük ezt meg mi itt Belgiumban?

Két gyerek. Az egyik jó nevű middelbaarba jár, ez egy hat osztályos gimnáziumnak felel meg, ő harmadéves. A másik basisschoolba-ban negyedikes, ez az általános iskola. Kezdjük a gimivel, ez sokban hasonlít a magyar rendszerhez de vannak különbségek is.

Az iskolában rendesen kapnak a gyerekek tanulók tankönyveket, órarendjük van és minden tárgyat szaktanár tanít. Szóbeli feleltetés itt nincs. A számonkérés dolgozatok formájában folyik, amiket rendszeresen és gyakran írnak. B nehezebb helyzetben van mint a társai, mert ő nem anyanyelvű, ezért ő itthon rengeteget tanul, de állítása szerint a belga gyerekek nem ilyen szorgalmasak. Ellenőrzőkönyv nincs, év közben több alkalommal is kapunk rapportot, ebből látjuk hogyan áll a gyerek. Illetve vannak a rendszeres szülői értekezletek. Na ez egy érdekes móka. Az egész iskolában egyszerre zajlik egy adott nap estéjén, így minden tanárhoz időpontot kell egyeztetni. Természetesen az időpontok aztán elcsúsznak, így az ember a fél estét az iskolában tölti ha beszélni akar minden érintett tanárral. Az osztályozás nem érdemjegyekkel történik, százalékos értékelés van tárgyanként és összesítve is. A féléveket vizsgaidőszakkal zárják amikor az addigi anyagokból vizsgáznak minden tárgyból. Ennek fejében viszont nincs érettségi vizsga. Egy tanítási nap egyébként fél kilenctől fél négyig tart. Ez elég sok, mert akinek különórája van (mint B-nek a zeneiskola) azt még ez után kell elintéznie, és aztán még tanulni is kell másnapra. Csak a szerda könyebb akkor délig vannak.

Mi történik most a vírus idején? B a tanároktól e-mailben vagy egyéb módon kap feladatokat az eddig tanultakból, tehát ismétlés folyik. Ezeket kell megoldani egyedül vagy ha csoportos feladat akkor a csapattárssal együtt majd visszaküldeni. Saját bevallása szerint, és az én meglátásom is az, hogy ez az időszak kevésbé megterhelő mint a rendes iskola. Tehát lazaság van.

Mi a helyzet a basisschoolban? G az egyik helyi iskolába jár már nagycsoportos kora óta (itt az óvoda-iskola egy intézmény). A magyar oktatási rendszeren edzett szülőkként a kezdetek óta hiányoljuk, hogy nem látunk a gyereknél tankönyvet. Ha van is valamiféle gyakorló könyvük, azt benn tartják az iskolában, nem is hozhatják haza. Amit látunk azok rendszerint fénymásolt feladatlapok, vagy tesztek. Ezeket hazaküldik, hogy írja alá a szülő. Ebből látjuk nagyjából, hogy mit is tanul a gyerek, és hogyan megy neki. Néha a nyelvi hátrányaink miatt is nehezebben fogjuk fel, hogy milyen módszerrel is megy az oktatás, és ebben a gyerek sem sokat tud segíteni. Ő nem is érti, hogy mi furcsálljuk, hogy alig kapnak házi feladatot, hogy nem kell verseket megtanulni, hogy a gyerek nem énekelt még el egy flamand népdalt sem (mert nyilván nem tanítanak nekik). A B-vel még Magyarországon tapasztalt tempóhoz képest sokkal lassabbnak tűnik az itteni kisiskolás oktatás. Kötelező olvasmány? Harmadikban kellett egy azaz egy darab szabadon választott könyvet elolvasni. Idén ilyenről már szó sem volt. Ugyanakkor harmadikig minden második héten uszodába vitték őket, és volt mostanában olyan feladatuk, hogy a friss hírekből kellett összefoglalót készíteniük és az osztály előtt előadni. Sajátosság még, hogy minden évfolyamnak megvannak a tanárai akik csak azon az évfolyamon tanítanak. Így a gyerekek minden évben új tanárral tanulnak, aki, ahogyan otthon is az alsó tagozatban, mindent tanít. 

Amint az sejthető az ilyen normális ügymenet mellett a rendkívüli helyzetben sem várhatunk sokat. Kiadtak a gyerekeknek egy gyakorló könyvet, abból kell pár oldalt megoldani. Egy lelkiismeretes gyereknek szerintem max. egy napi elfoglaltság, esetleg kettő. Nos ezt adták két hétre. Az más kérdés, hogy G ügyesen beosztja, neki 3-4 hétig is kitartana ha hagynánk.

Véleményem szerint Belgiumban a víruskrízis kezdetén az iskola kérdésnek nem tulajdonítottak olyan jelentőséget, mint ahogyan Magyarországon láttuk. Az alapfelfogás az volt a március 13.-i iskolabezárási döntés hátterében, hogy már csak két hét van a tavaszi szünetig, ami újabb két hét, aztán meg majd lesz valami. Szerintem még az is megfordult a döntéshozók fejében, akkor még, hogy a tavaszi szünet után visszaáll minden a rendes kerékvágásba. Most már talán látják, ez nem így lesz. Ma Ben Weyts a flamand oktatási miniszter beszélt a TV-ben. Közölte, hogy ha a tavaszi szünet végén nem lehet újranyitni az iskolákat, akkor majd lesz új tananyag. Ehhez e hét végére adják meg mind a tanárok mind a szülők részére a szükséges irányelveket és támpontokat. Azt is elmondta, hogy sok gyerek esetében probléma a számítógép hiánya (szerintem itt nem az átlag belga gyerekekre gondolt, inkább a bevándorló családokra) amit meg kell oldani, ehhez már kaptak, de még mindig várnak céges felajánlásokat, leselejtezett de még használható számítógépek formájában. Kérdésekre is válaszolt. Összeszedtem párat, érdekesek.

- A gyerekeim középiskolába járnak, én semmit nem értek a matematikából. Hogyan fogom én nekik elmagyarázni az új tananyagot?

Nem az a cél, hogy a szülő adjon leckét a gyereknek. De a szülő kell hogy biztosítsa a gyerek önálló tanulását és hogy a gyereknek legyen egy ütemezett napja.

- A férjem és én is az egészségügyi szektorban dolgozunk, nincs időnk még tanárt is játszani.

Azoknak akik az egészségügyben vagy egyéb létfontosságú szektorban dolgoznak biztosítjuk a gyerekek iskolai felügyeletét. Ez a legkevesebb amit megtehetünk értük.

Néhány tanulómmal három hete nem tudok kapcsolatot teremteni. Ők teljesen elvesztek az új tananyag számára.

Ha nem sikerül egyes tanulókat elérni annak ellenére, hogy van fizikai kapcsolat (azaz van hozzájuk elérhetőség, internet stb.) akkor az új tananyag jó lehetőség felkelteni az érdeklődésüket, ráébreszteni őket, hogy le fognak maradni. Ha ez nem elég akkor fel kell venni a kapcsolatot a szülővel is, itt jön képbe az ő felelőssége is.

- Indokolt -e az iskolák újra megnyitása? Hiszen hallottuk, hogy egy 12 éves gyerek is meghalt a koronavírusban.

A 12 éves gyermek halála szörnyű tragédia, de ez egy kivételes esemény volt ami nem változtatja meg a terveket. Az iskolák nyitásáról egyébként sem az oktatáspolitikusok döntenek, hanem a virológusok tanácsára a Biztonsági Tanács.

- Rövidebb lesz -e a nyári szünet?

Ez egyáltalán nem cél, a legutolsó dolog amihez nyúlunk az nyári szünet. Egyébként a tanárokat sem motiválná ha rövidebb lenne a vakáció. Ez nem segít, pedig ők eddig is rengeteget tettek az elmúlt hetekben.

Most le kellene vonni valami tanulságot, vagy megállapítani valami örök igazságot a belgákról. De ehhez most késő van. Ezt mindenki tegye meg magának.