Gyors összefoglalás az elmúlt napok eseményeiből. Hétvégén bevásárlás volt, szétnéztünk pár szokásos helyen, Zeeman, Lidl, Action, Colruyt. Még tavaly tervben volt, hogy egy bejegyzésben összefoglalom hol szoktunk vásárolni, hamarosan jön az is. Ezeken a helyeken kedvező, gyakorlatilag magyarországi áron, tudunk megvenni rengeteg dolgot.

A Lidl-t nem kell bemutatni. Itt szinte minden termék megtalálható ami a magyar áruházaikban is, legfeljebb más márkanéven fut. S az árak is hasonlóak. Általában igaz, hogy a kenyér, tejtermékek és húsok drágábbak, de azért ezek között is lehet találni akciós dolgokat. A Zeman és az Action az amit nálunk kb. 100 Ft-os boltnak nevezünk. Itt az olcsó, gagyi mindenféle háztartási és/vagy ruházati dolgokat lehet megvenni. A nálunk megszokott kínai üzleteket itt nem találjuk meg. Nem tudjuk, hogy konkrét törvényi szabályozás szorítja ki őket vagy más módon küzdenek ellenük, de tény, hogy nincsenek. Azért érzékletes példát mutat a kínai termékek elleni harcra az, ami a közelmúltban történt velünk. Még őszi otthonlétem alatt jött az üzenet a családtól, hogy G játékra használt okos telefonja, ami egy általam korábban levetett Concorde készülék volt, leesett és tönkrement. Mivel anyjának is köze volt a dologhoz, így első szóra belement, hogy G a spórolt pénzén vehessen egy másikat. Nyár végén már volt egy pozitív kimenetelű próbálkozásunk egy kínai webshoppal, amikor apósom Xiaomi Redmi 2 készülékéhez rendeltünk új kijelzőt.  Gond nélkül és viszonylag gyorsan (2-3 hét) megérkezett, így bátran estem neki a telefon beszerzésének is. A rendeléskor úgy tűnt, hogy bár november első hetét (őszi szünet) Magyarországon fogjuk tölteni, a telefon még előtte meg fog érkezni, így Belgiumba rendeltem. Így is lett, a webshop, a szingapúri sőt még a belga posta nyomkövetője szerint is 1,5 hét alatt Belgiumba ért a csomag. Itt azonban megállt, s jó egy hónapba telt, mire felvették velem a kapcsolatot, megkérdezték mi van a csomagban és mennyit fizettem érte, kiszámolták az ÁFÁ-t és kihozták a csomagot. Tehát így sikeresen elvették a kedvem attól, hogy ide bármit is rendeljek Kínából. Ugyanerről számolt be korábban M egy kínai kollégája is, akkor azt reméltük az egyedi eset volt. Azt persze nem tudom, hogy odahaza ez hogy megy, mert az apósom kijelzője ÁFA értékhatár alatt volt így azt minden teketória nélkül egyszer csak odavitte neki a posta. No akkor most ezt a sztorit is leírtam.

G szépen kigyógyult a múlt heti köhögésből. Kedden vittük el orvoshoz, kapott kanalas gyógyszert ugyebár, pénteken már suliba ment és a köhögése is szinte már akkor elmúlt. M meg is jegyezte, hogy vajon mitől lehet más az itteni gyógyszer mint az amit otthon írnak fel. Amitől hetek alatt sem nagyon javul, itt meg pár nap és oké. Ugyanez van az allergia jellegű köhécselésével. Korábban itt átesett egy szteroidos gyógyszerrel való kúrán, és az használt. Az őszi szünetben volt valami vele egyik éjjel, ezért elvittük orvoshoz (nem a szokásos orvosához, mert nem otthon voltunk) aki rákérdezett erre a köhécselésre is. Elmondtuk, hogy egy visszatérő valami, és eddig ez a szteroidos orrcsepp segített. Igen, mondja a doktornő, a szteroid az csodákra képes. Egyébként ha akarjuk ő is fel tud írni. Jó, hát akkor írjon. Kiváltottuk, adagoltuk, semmi, ismétlem semmi hatása nem volt. Na ide kapcsolódik még valami amit M kiemelt, hogy meg kell írnom. A betegség kapcsán elővettük ezt a témát flamand órán. M mára házi feladatként a magyar egészségügyről írt és azt olvasta fel a tanárnak. Elmondta, hogy nálunk "ingyenes" a gyógyászat, tehát ha van TB-d akkor az orvosnál, kórházban már nem kell fizetned. (Ez ugye itt Belgiumban nem így van, itt az orvosnak fizetsz, és a biztosítódtól igényelheted vissza a pénz egy részét.) A tanárnő nem is értette, hogy akkor hogyan kap pénzt az orvos. Na de amikor M a hálapénzről beszélt, amit jobb híján szó szerint fordított flamandra, ott végképp megállt a tudomány. "Ezt nem értem" mondta. Elmagyaráztuk a jelenséget, hogy borítékba a pénz az meg a zsebbe. Azt mondta erre nincs is flamand kifejezés. Na ezt kellett feltétlenül megemlítenem itt.

Hétvégén B volt osztálytársa jön hozzánk egy hétre vendégeskedni. Egy kisebb csoport hozza, mert elkíséri az anyukája, kisöccse, egy másik volt osztálytárs anyuka, és annak is a kisebbik gyereke. A szülők és a kicsik csak jönnek-mennek. Kimegyek értük a reptérre, megnézzük Brüsszelt, meg amit lehet, aztán nálunk ebéd, és estére viszem őket vissza a repülőhöz. Örülünk nekik, feldobja a monoton kis életünket az érkezésük. Mondjuk mi mindenkinek, rokonnak, barátnak, hogy várjuk szeretettel őket, de nehezen mozdulnak az emberek. Pedig tényleg könnyű olcsó jegyet kifogni a repülőre, és a szállást is megoldjuk.

Gondolkozom milyen említésre méltó dolog történt még,de nem nagyon jut eszembe semmi. Nem baj, legfeljebb majd update-lek később ha mégis lesz valami.