Múlt vasárnap ragyogó idő volt, ezért egy régi ötletet valósítottunk meg. Még apósom hagyott itt nekünk egy Antwerpenben vásárolt kerékpáros térképet, amin a régiónk útvonalai találhatóak meg. Ez itt úgy néz ki, hogy az autóutakkal ellentétben nem az utak, hanem a csomópontok vannak számozva. Minden csomópontnál, és természetesen az utak mentén is táblák mutatják az adott úton elérhető csomópontok irányát. Volt már, hogy próbáltunk ezzel a térképpel eljutni A-ból B-be, de az nagyon nehéz, ugyanis az utcák nevei egyáltalán nincsenek rajta. Később a flamand tanárnőtől (még az egyik régitől) tudtuk meg, hogy ez inkább arra alkalmas, hogy az ember kinéz egy körutat magának, feljegyzi az érintettt csomópontokat és azt körbejárja, közben pedig nézelődik és ismerkedik a látnivalókkal. Na egy ilyet próbáltunk ki.
Az óraállítás miatt elég későn, a reggeli után másfél órával, 13 órakor (igen tényleg ilyen későn reggeliztünk) indultunk el. Apósom által a fagyasztóban hagyott rántotthúsokból (amelyet ez úton is köszönünk) összedobtam pár szendvicset, M bepakolt néhány almát, térképet, telefonokat, egy kis költőpénzt ki tudja mire, aztán már suhantunk is. A gyerekeket - okulva a múlt heti balesetből - gondosan elszeparáltuk egymás közeléből, így haladtunk. Az idő kellemes volt, a nap hétágra sütött így kabátra nem volt szükség, bár időnként azért éreztem a bőrömön, ahogy a szél átfújt a melegítőfelső szövetén. Az út első része számomra jól ismert nyomvonalon vezetetett, Kontich után kezdett nekem is új lenni a látvány. A célunk, hogy olyan helyeken, utakon haladjunk ahova autóval nem is lehet bejutni, hellyel közzel elértük, de ahol nem így volt ott is szép környékeket, házakat, kerteket fedeztünk fel.
Mindjárt az elején egy érdekes jelenséget láttunk, az egyik ház előkertjében egy fészekbe babát hozó golyát ábrázoló installáció hirdeti, hogy itt bizony gyermekáldásban volt részre a háziaknak. Legalábbis ezt gondoljuk, mert mi mást jelenthet egy babát cipelő gólya.
Ezután az Atwerpen-Mechelen kerékpársztráda felé haladtunk. A sztrádát követve egy szép kis kápolnát találtunk, előtte egy asztallal, paddal, itt meguzsonnáztunk, megnéztük a közelben gyakorlatozó cserkészeket, majd továbbhaladtunk. Út közben ahol valami érdekeset, szépet láttunk megálltunk, így fotóztam le például ezt a százszorszépekkel behintett rétet.
Ami más szögből így néz ki.
Mutatok egy képet a kerékpár sztrádáról is. Leállósáv nem nagyon van.
Jól látszik, hogy egy vasútvonal mellett halad, s bár nem számoltam, de volt ott vagy három négy vágány is talán. Úgy öt percenként jöttek-mentek rajta a vonatok, de olyan hallkan suhantak, hogy kis túlzással észre sem lehetett venni őket. Sehol sem volt az odahaza megszokott, hangos TADAM-TADAM csatogás. Az úton minden nyugodt volt, különösebb események nem zavarták meg a gyönyörű délutánt. Egy kis videóval igyekszem átadni az élményeket. Sajnos a stabilizátor nem alkalmas arra, hogy mozgó járműről használjam, akkora remegést, döcögést nem tud kiszűrni, így ahol valamit meg akartam mutani megálltunk. Így tettünk az egyik szép kis háznál is, ahol egyszercsak megjelent egy fiatal hölgy, hogy megkérdezze miért filmezek. Amikor megnyugtattam, hogy csak azért, mert nagyon szép a ház, és visszakérdeztem hogy problémát okozok -e ezzel, akkor barátságosabban mondta, dehogy, sőt át is adja a szüleinek a dícséretet, mert övék a ház.
Most pedig íme a videó. A minőségért még mindig elnézést, gyakorolnom kell. Bár végül elfogadtam a youtube javaslatát aki kijavította a remegős részeket. Kattitnts rá ha meg akarod nézni!
UPDATE
Néha elgondolkozok azon, hogy lehet az, hogy míg Magyarországon a kerékpárt kizárólag hobbi céllal használtuk, addig itt az első perctől kezdve az egész család azzal jár mindenhova. Az autót csak akkor indítjuk be ha bevásárolni megyünk vagy egy hosszabb útra kirándulni. Természetes, hogy postára, vagy még a 6-8 km-re lévő Lidlbe is bicajjal ugrok el. Otthon sincsenek nagyobb távolságaim, miért nem tettem/teszek ott is így. Nos az a helyzet, hogy az Index ma reggeli szomorú híre magyarázatot ad erre.
"Elgázolt egy autó egy kerékpárost Szigetszentmiklóson, a Csepeli úton, a férfi életét vesztette, tájékoztatott a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A kerékpáros az autó alá szorult, a tűzoltóknak speciális szerkezettel kellett megemelni az autót. A helyszínelés idejére az utat lezárták, írja az MTI."
Jól ismerem azt az utat, sajnos nincs kiépített kerékpár út, reggel és munkaidő után jelentős autós forgalom halad ott. Reggel mindenki siet, de nem tud, mert dugó van, a kerékpáros meg igyekszik előre ahogy tud az autók között, mellett. Kódolva van a fenti baleset. Itt Belgiumban teljesen más a helyzet. Szinte mindenhol van kerékpár út, vagy kerékpár sáv. Ahol esetleg nincs ott az útra festett szimbólumok jelzik az autósoknak, hogy figyeljenek a kerékpáros forgalomra. Az autósok pedig figyelnek. Ha bicaj halad az úton nem szorítják le, nem előzik meg azonnal bármi áron. Szépen haladnak mögötte és csak akkor kerülik ki, ha az teljesen biztonságos. Ha kerékpáros/gyalogos átkelő van, mindig megállnak. Történt velem olyan eset, hogy az útburkolattól szintkülönbséggel is kiemelt kerékpárúton közeledtem egy kereszteződés felé. Zöld volt már a lámpa de én még 20-30 méterre voltam. A kereszteződésben már ott állt egy jobbra, tehát az én oldalamra kanyarodni szándékozó autó, ami addig nem kezdte meg a kanyarodást, amíg oda nem értem, és világossá vált számára, hogy nem előtte akarok áthaladni, mert én is jobbra fordulok. Vagy a minap át kellett kelnem egy forgalmasabb úton, odaértem a kijelölt átkelőhöz és megálltam, körülnéztem. Egy autó jött csak jobbról, elég távol volt még de lendületesen haladt. Jó magyar beidegződés szerint letettem a lábam, gondoltam gyorsan elngedem, aztán kelek át. Nem így történt. Az autó megállt, és megvárta amíg áthaladok előtte. Mert ezt írja elő a KRESZ. Olyan is volt, hogy a családdal tanakodtunk egy gyalogátkelőhelynél, hogy merre is kell mennünk, át kell -e menni a túloldalra. Közben persze az érkező autók szépen megálltak, és vártak, így pár másodperc után inkább átmentünk, mert ciki lett volna ezek után nem ezt tenni. Egyszóval itt minden körülmény adott ahhoz, és ösztönöz rá, hogy ha teheted ne ülj autóba.
