Kérem tisztelettel 2016. december 06. 23:59 van. Most lettem kész az esti rutinnal, kiegészítve a szemét kivitellel, mert holnap szállítják. Itt nem kell kötelezően fizetni a szemétszállításért, ellenben a szupermarketban lehet vásárolni különféle szemetes zsákokat az általános szemét, a komposzt és a műanyag/fém hulladék számára. Az utóbbit két hetente, előbbieket minden héten viszik el. Hónap végén pedig papírt lehet kirakni, az ingyen van. A többség már előző nap délután kirakja a szemetét. Én korábban szerda reggel vittem ki, de jártam már úgy, hogy mire 8 órakor kivittem addigra a komposztosok már letudták a körüket. Érdekesség, hogy egy irányban mindig csak az utca egyik oldalát viszik el és csak aztán a másik oldalt. Még nem fedeztem fel benne a logikát, ámbár nem is nagyon töröm rajta a fejem. Ma a szokásos napi rövid következik egy kis gasztro kitekintéssel (ahogy az alcím is jelzi). Csapjunk bele.

Elsőbben is G néhány napja tartó köhögése erősödött ezért délben hazahoztam a suliból. Ja hogy egyáltalán miért ment ma suliba ha beteg? A dátum adja meg a választ. Ma jött a Mikulás. Már a tegnap esti készülődés is meghozta a várt eredményt, reggelre ott volt a vágyott focilabda, és az édesség csomag a cipő mellett. A jó öreg Télapó azaz Sinterklaas még a kikészített ukrán süteményből is evett egy falatot, és a pohár vizet is megitta. Na meg volt virgács is, aminek G nagyon örült, mert  bevihette megmutatni a tanítónéninek, mondván ezzel porolhatják el majd Milán fenekét, aki gondolom egy jó magaviseletű osztálytárs. Délben aztán érte mentem majd este elvittük a már jól ismert doktornénihez. Semmi komoly, láz nincs így aztán azt mondta még két napot legyen itthon, ne hiányozzon sokat mert még lemarad a betűvetésről, és felírt egy rakat gyógyszert. Azért sokat, mert egy vissza-vissza térő légúti betegsége van, amit időnként sikerül kikúrálni, most júniusig írt fel valami szirupot meg orrsprayt, lássuk meg mire megyünk velük.

Nézzük a gasztro félórát.

Onnan indulunk, hogy valamilyen indíttatásból, tényleg nem tudom honnan jött, mert erről nem láttam videót mint a vasárnapi lapcsánkáról, szóval egy légből kapott ötlet sugallatára megkívántam egy jó juhtúrós sztrapacskát. Tegnap el is bicajoztam a Lidl-be, beszereztem a főbb alapanyagokat és ma este összedobtam. A receptet innen vettem (remélem ez a link még évek múlva is élni fog, na meg a blogom is), és azt hiszem nagyon jó lett, ajánlom mindenkinek. Egy kis adagot megmutatok:

S mivel a blog egyik célja az is, hogy az utánunk érkezőknek kicsi segítséget nyújtson a belga létben való elmerülés mellett a hazai berögződések megtartásához is, megmutatom néhány itt nem túl jellemző, de a magyar gyomor számára megszokott élelmiszer általunk felfedezett pótlékát.

Tejföl...

Ez egy problémás dolog, errefelé van mindenféle sajt, joghurt, tejszín és talán még kefír is, de tejföl az nem nagyon. M-et egy 1956-ban idetelepült házaspár világosította fel korábban, hogy a tejfölt itt nem nagyon fogjuk megtalálni, de a "Zure Room" nevű tejszín féleség az ami leginkább hasonlít hozzá.

Ezt mi is igazolni tudjuk, a gond csak az, hogy ebből egy ilyen 200 grammos dobozka (azt hiszem ekkora de még az is lehet, hogy kevesebb, már kidobtam a dobozt) valamivel több mint 2 1,15 euróba kerül. Drága lesz az a töltött káposzta amit ezzel akarunk nyakon önteni. Szerencsénkre nyár óta a Lidl-ben megjelent egy termék, ez itt alább, ami szintén a teljfölhöz hasonló ízű és állagú, talán egy kicsit fanyarabb néha, olyan kefíres, de azért elfogadható. Az 500 g-os csomag ára 1,19 euró most, ami azért már barátságosabb.

Túró...

Ez a másik olyan tejtermék amit mint tudjuk Magyaroszágon innen nem nagyon ismer az európai kultúra. Eddig mi is úgy voltunk vele, hogy ha nincs hát nincs, elvagyunk nélküle, otthon sem sokat ettük. A gyerekek nem szeretik kivéve, ha csokiba van burkolva, így hát lemondtunk róla. Azonban most a sztrapacska előkészítés közben szintén a Lidl polcán találtam ezt a "Cottage Cheese"-t ami hát ugye nevéből adódóan túró kell hogy legyen, és lássatok csodát ez tényleg olyan ízű és állagú, mint a nálunk megszokott.

Ez is 200 gramm és 0,79 eurót fizettem érte tegnap. Odahaza (most nézem a Tesco honlapján) a 250 grammos túrók vannak 0,85-1 euró körüli árakon, tehát ez egálban van.

Na és most jön a csavar, mert egy jó történet végén kell, hogy legyen csavar, és bár ez nem történet azért egy csavar belefér. Mégpedig az, hogy az én juhtúrós sztrapacskám bizony kecskesajtos tehéntúrós sztrapacska lett. A Lidl-ben nem leltem juhtúrót, így az alábbi kecske termékkel helyettesítettem és hogy kicsit túró szerű legyen a tehéntúróval turbóztam.

 Szerintem így is eladható a termék, nekem ízlik a többiek meg nem érdekelnek.