Szombaton újabb fellépésünk volt a Suske zenekarral. Ez a Xaverianen néhány, idősebb tagjából álló kis zenekar, úgy nyolc-tíz fő. Van számos olyan rendezvény ahol nem a teljes zenekar, csak a Suske lép fel. Ilyen a februári karnevál, fellépés a templomban, kisebb városi eseményeken. Szívesen látunk persze bárkit a nagy zenekarból is, de sajnos nincs túljelentkezés. Én február óta játszom velük, a fejlődésem érdekében minden lehetőséget megragadok ahol zenélni lehet, és hát mégiscsak érdekesebb, ezáltal inspirálóbb ha az ember többedmagával zenél, mint szólóban. Meg kell említenem például, hogy az április 21-i rendezvényre való felkészülés, a K-val játszott duók gyakorlása is jó hatással volt az érzékeimre. Kezd visszatérni az a képességem, hogy játék közben a többi zenészre is figyeljek. Ez fontos a közös zenélésben, nemcsak azért, mert így szól szépen együtt egy zenekar, de például a játék közben fellépő hibák kiküszöbölésénél is nélkülözhetetlen. 21-én is megesett, hogy az egyik résznél valahogy eltévesztettem az ütemet és korábban léptem be mint kellett volna. De nem jöttünk zavarba, K játszotta amit neki kellett, én meg amint felfedeztem, hogy nem jó helyen vagyok, egy ütemet beimprovizáltam a darabba, így aztán helyre kerültem.